Így bukhatsz Te is százezreket: ő az adóhatóság 86 éves áldozata

Nem csak ijesztget az adóhatóság, ki is szabja visszamenőlegesen a 18 százalékos illetéket azokra a magánszemélyekre, akik az elmúlt évben 150 ezer forintnál több pénzt kaptak ajándékba banki átutalással nem egyenesági rokonuktól (például testvértől, nagynénitől, unokatestvértől, baráttól), ezt viszont csak az idén jelentették/jelentik be az adóhatóságnak. Okleveles adószakértő szerint nem róhatna ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) visszamenőlegesen illetéket korábban illetékmentes ügyletre. A NAV áldozatául esett az elmúlt napokban egy 86 éves hölgy is, akinek a testvére tavaly december végén - a halála előtt - ajándékozta oda neki a megtakarított pár millió forintját, ő viszont ezt csak idén tavasszal jelentette be - jóhiszeműen - az adóhatóságnak.
 

Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, tavaly december 31-ig illetékmentes volt a banki átutalással ajándékozott takarékbetét (bankszámlán tartott pénz) függetlenül annak összegétől, illetve attól, hogy az ajándékozó és a megajándékozott milyen függőségi viszonyban (rokon, egyenesági rokon, barát, ismerős) voltak egymással. (A készpénzben adott, 150 ezer forintnál nagyobb összegű ajándékok után már korábban is 18 százalékos illetéket kellett fizetni.) Az ajándékszerzést azonban a törvény szerint be kellett jelenteni az adóhatóságnak.

Idén januártól viszont megváltoztak a szabályok: már csak az egyenesági rokonok (gyermek, szülő, nagyszülő, dédszülő) közötti ajándékozás esetén illetékmentes a bankszámlán tartott pénz, takarékbetét átutalása (mint korábban megírtuk, az utóbbi körben kapott ajándékokat januártól már be sem kell jelenteni az adóhatóságnak). Egyéb esetekben 18 százalékos illetéket kell fizetni, ha a megajándékozottnak átutalt összeg meghaladja a 150 ezer forintot.

ITT OLVASHATSZ arról, hogyan kell értelmezni a 150 ezer forintos korlátot: Pénzt kaptál ajándékba? Nagyon figyelj, így változott az illetékfizetés

A január elsején hatályba lépett törvénymódosítás hatályba léptető és átmeneti rendelkezései között bújik meg a 99/F paragrafus (1) bekezdése, amely szerint az illetéktörvény több megváltozott szabályát - köztük a banki átutalással ajándékba adott pénzösszeg illetékmentességének eltörlésére vonatkozó rendelkezést - a "2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni".

A jelek szerint ezt a passzust úgy értelmezi az adóhatóság, hogy ha valaki nem egyenesági rokonától, például a testvérétől kapott az elmúlt években 150 ezer forintnál nagyobb összeget ajándékba banki átutalással, de azt nem jelentette be a NAV-nak, vagy csak az idei évben tette meg - azaz az ajándékozás csak január 1. után jut az adóhatóság tudomására -, akkor visszamenőlegesen meg kell fizetni a 18 százalékos illetéket. Azért fogalmazunk úgy, hogy "a jelek szerint", mert a Pénzcentrum.hu tudomására jutott esetben a NAV úgy rótta ki visszamenőlegesen az illetékkötelezettséget az érintett adózóra, hogy azt egyáltalán nem indokolta meg a fizetési meghagyásban.

Egy 86 éves hölgy tavaly december 27-én kapott ajándékba 4 millió forintot 88 éves testvérétől - aki azóta elhunyt - banki átutalással; a pénz a lányával közös bankszámlájukra érkezett. Lánya két alkalommal is felhívta a NAV általános tájékoztató vonalát (06/40424242), hogy megkérdezze, milyen kötelezettsége van az édesanyjának az ajándékszerzéssel kapcsolatban. Mindkét esetben - legutóbb április 29-én - közölték vele, szerencséjük van, hogy még tavaly történt az ajándékozás, mert így illetékmentes, csak bejelentési kötelezettséggel jár. Hallgatva az adóhatóság tájékoztatására, április 29-én postára is adta a bejelentést tartalmazó levelet. Válaszként május 24-én fizetési meghagyást kapott az édesanyja, hogy rójon le 18 százalékos, vagyis 720 ezer forint illetéket.

Angyal József okleveles adószakértő viszont úgy véli, hogy az adóhatóság tévesen szabta ki az illetéket a korábban illetékmentes időszakra, mivel nem lehet visszamenőlegesen illetékfizetési kötelezettséget megállapítani korábban illetékmentes ügyletre. Álláspontja szerint az említett jogszabály-módosítást sem lehet úgy értelmezni, hogy ha valaki a múlt évben nem egyenesági rokonától ajándékba kapott pénzt az idén jelenti be, akkor a korábban illetékmentes ügyletet 18 százalékos illetékkel lehetne sújtani.

Az illeték mértékének meghatározása során az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a meghatározó. Az illetékfizetési kötelezettség banki átutalással történő ajándékozáskor akkor keletkezett, amikor a pénzösszeg megérkezett a megajándékozott bankszámlájára, vagyis az akkori szabályok a mérvadóak. Az illeték esetében az elévülésre vonatkoznak speciális rendelkezések annak érdekében, hogy a bejelentés elmulasztása ne adjon lehetőséget az illetékfizetési kötelezettség elkerülésére. Ezért, ha az adóhatóság évekkel később szerez tudomást az illetékfizetési kötelezettségről, akkor ettől az időponttól indul az elévülési idő. A bejelentés (adóhatóság tudomására jutás) időpontja azonban csak az elévülés időpontját határozza meg, nem lehet kihatással arra, hogy mennyi illetéket kell fizetni, az az adott időpontban érvényes mérték lehet - magyarázza az okleveles adószakértő.

 

Véleménye szerint "csak" legfeljebb 200 ezer forintnyi mulasztási bírsággal sújthatná az adóhatóság azt a magánszemélyt, aki elmulasztotta bejelenteni, hogy 150 ezer forintnál nagyobb összegű bankszámláról átutalt pénzt kapott ajándékba. (Tavaly december végéig az egyenesági rokonoknak is be kellett jelenteniük a 150 ezer forintnál nagyobb összegű ajándékba kapott pénzt.)

A visszamenőleges illeték-megállapítás ráadásul a jogalkotásról szóló törvénybe is ütközne. A jogalkotási törvény kimondja, hogy a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé - érvel Angyal József.

Ezzel szemben korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium is azt válaszolta a Pénzcentrum.hu kérdésére, hogy az említett jogszabály-módosítás nyomán ajándékozási illetéket kell fizetni a 2012. december 31-éig nem egyenesági rokontól kapott bankszámlapénz ingyenes megszerzése után, ha a magánszemély nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének. Ugyanakkor a tárca azt is közölte, hogy megvizsgálja, mely csoportokat érintette negatívan a hivatkozott jogszabályhely visszamenőleges hatályba léptetése, és amennyiben indokoltnak látja, megteszi a szükséges lépéseket.

A minisztérium úgy ítélte meg, hogy a nem egyenes ági rokonok, barátok jellemzően nem ajándékba, hanem kölcsön adnak egymásnak pénzt, kölcsönügylet esetén pedig nem kell illetéket fizetni. Erre a feltételezésre egyből rácáfoltak a cikkünkben szereplő testvérek. Az említett esetben az idős hölgy biztosan megúszta volna az illetékfizetést, ha nem jelenti be az ajándékszerzést, és egy esetleges későbbi ellenőrzés során azt nyilatkozza, hogy a pénzt korábban kölcsön kapta az időközben elhunyt testvérétől. Elég kicsi az esélye annak, hogy az adóhatóság tudomást szerzett volna a két testvér közötti pénzajándékozásról, ha azt az idős hölgy nem jelentette volna be. Az ügyben érintett adózónak a becsületessége lett a veszte, legalábbis az adóhatóság jogszabály-értelmezése szerint.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu