Eldugott díjakban jelenhet meg az ATM-adó

 

A készpénzhasználat után kivetett díj emelésétől remél költségvetési bevételt a kormány, amelynek számtalan hatása lehet. Mivel az ingyenes pénzfelvétel jó reklám a bankoknak, de nem valószínű, hogy a terhet szívesen lenyelnék, valószínűleg más díjakba dugják majd el a költségeket. Ha a magyarok mégis átszoknának a bankkártya használatára, azzal az állam jól jár, a boltosoknak viszont emelkednek a költségei.

Suttyomban, alig észrevehetően emelkedő díjak, boldogabb állam, esetleg tudatosabb lakosság - ilyen hatásokkal járhat, hogy az eredetileg tervezettnél háromszor nagyobb illetéket kell majd fizetni a készpénzfelvétel után.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken bejelentett, közel 400 milliárd forintos csomagjának egyik eleme, hogy cserébe azért, hogy a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) mégsem adóztatják meg, háromszorosára emelik az ATM-ből, bankfiókban vagy a postán felvett készpénz után fizetett illetéket. A kormány indoklása szerint a készpénzforgalom visszaszorítása a cél.

Az MNB adatai szerint tavaly 6303 milliárd forintot vett fel Magyarországon a lakosság készpénzben, vagyis ezután 18,9 milliárd forint illetéket kellett volna befizetni, ha lett volna 2011-ben ilyen illeték. A kabinet tehát úgy vár 30 milliárd forintot a 3 ezrelékes illetéktől, hogy tavaly 20 milliárd se jött volna össze.

Az illetéket elvileg nem a pénzt felvevő lakosoknak kell kifizetniük, hanem a bankoknak, de mivel több közülük amúgy is veszteséges, és számos egyéb extrateher is sújtja őket, aligha nyelik majd ezt le. Nagyon valószínű, hogy így vagy úgy, de átterhelik az ügyfelekre az illetéket. Ennek több hatása is lehet: emelkedhetnek a banki szolgáltatások díjai, de valamelyest az ügyfelek is tudatosabbá válhatnak a kormány szándékának megfelelően.

Eldugott díjak

"Rengeteg lehetőség van elrejteni a díjat, senki nem fogja észrevenni" - mondta Gergely Péter, a Bankráció.hu banki termékeket elemző oldal szakértője. Úgy becsülte, hogy az ügyfelek körülbelül 15-20 százaléka úgy használja a bankszámláját, hogy a beérkező fizetést egy-két részletben, de hamar kiveszi készpénzben, vagyis számukra fontos az ingyenes ATM-használat. Ők többnyire az alacsony keresetűek közül kerülnek ki.

Ezért valószínűtlen, hogy a készpénzfelvétel fog drágulni. Sok bank ingyen nyújtja ezt a szolgáltatást a saját ATM-ekből, de van olyan is, amely bármely automatából engedi az ingyenes felvételt havonta néhány alkalommal. A szakértő szerint az ingyenes készpénzfelvételt a bankok ügyfélcsalogatásra használják, és azokra az ügyfelekre is vadásznak ezzel a módszerrel, akik a folyószámlájukon felejtik a pénzüket (akár csak néhány tízezer forintot). Ezeket az alvó betéteket a bankok kihitelezhetik, miközben 1 százalék alatti kamatot fizetnek utánuk.

Gergely Péter szerint tehát nem várható, hogy eltűnnek az ingyenes készpénzfelvételt ígérő számlák, de mivel a bankok sem nyelik le az adót, más szolgáltatásokra fogják terhelni azt. Még ha csak fillérekkel is, de drágulhatnak a hitelek, lecsíphetnek a betéti kamatokból, megemelhetnek egyet-kettőt a különféle díjakból. Az illetéket csak januártól vezetik be, de a bankok akár már most felkészülhetnek rá a díjak emelésével.

Azok az ügyfelek, akik nem ingyen vesznek fel készpénzt, az illeték miatt drágulást tapasztalhatnak majd. Ha a bankok teljesen átterhelik az illetéket, akkor százezer forint készpénzfelvétel után 300 forintot kell majd fizetni. Ez önmagában nem húsba vágó összeg, és nagyon nagy mértékben nem fogja átalakítani a bankkártya-használati szokásokat, de egy kicsit tudatosabbá teheti az ügyfeleket.

Áremelkedést hozhat

A kormány olyan eszközhöz nyúlt a háromszoros illeték kivetésével, amellyel az állam szinte csak jól járhat. A készpénzfelvétel megadóztatása ugyanis milliárdokat hoz a konyhára, de ha a lakosság ezután tudatosabbá válna, és egyre többször használná a bankkártyáját fizetésre, akkor is kiadásokat spórolna meg az állam számára. Az MNB tanulmánya szerint ugyanis ha a nyugat-európai színvonalon lenne a magyarországi bankkártya-használat, akkor 100 milliárd forintot lehetne spórolni a készpénzforgalom költségein (gyártáson, hamisításon, szállításon).

A bankkártyás fizetés elterjedésének az árakra is lenne hatása. Ha a boltban valaki nem készpénzzel, hanem bankkártyával fizet, nem kerül több pénzébe. A bolt tulajdonosának viszont fizetnie kell - a díj mértéke a bank és a bolt közötti megállapodás kérdése, de nagyságrendileg 1 százalékról van szó. A boltos - ugyanúgy, mint az áram díját - ezt a költséget is beépíti az áraiba, azaz a több bankkártya-használó akár drágább termékekhez is vezethet. Egyes árucikkekre lebontva persze ez filléres összeget jelent.

 

Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20121005-eldugott-dijakban-jelenhet-meg-matolcsy-illeteke.html