Családi kedvezmény változásáról

Negyedik alkalommal módosítanák a kormánypártok Magyarország Alaptörvényét. A parlament napirendjére is vett törvényjavaslat egyik sarkalatos pontja, hogy tovább szűkítenék a család fogalmát. Leszögeznék, hogy "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony." Az élettársak akkor sem alkotnának egy családot, ha gyermekük születik, mindkét fél csak a közös, vagy a korábbi kapcsolatából született gyermekével képezne külön-külön családokat. Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hozott határozatában megállapította, hogy a kétharmados parlamenti többség túlzottan szűkre szabta a család fogalmát a családok védelméről szóló törvényben. A kormánypártok ahelyett, hogy tágítanák a fogalmat, rendíthetetlenül bebetonozzák az Alaptörvénybe a szűkre szabott meghatározást. Ezzel végleg megfosztanák az emelt összegű családi kedvezményre jogosultság reményétől is azokat a három- vagy több gyermeket nevelő mozaik családokat, amelyekben a szülők az élettársi közösséget választják.

A teljes Fidesz, illetve KDNP-frakció felsorakozott az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényjavaslat mögött, amelyet február 8-án terjesztettek a parlament elé, és már tárgysorozatba is vette az Országgyűlés. A hatályos Alaptörvény is kimondja, hogy "Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját". A kormánypárti frakciók összefogásával benyújtott módosító javaslat azonban azt is leszögezné az Alaptörvényben, hogy "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony." A módosítás indoklásában hozzáteszik, hogy a szülő-gyermek kapcsolat alapja leggyakrabban a leszármazás, de ilyen kapcsolatot keletkeztet a vér szerinti leszármazáson felül az örökbefogadás, illetve az örökbefogadó gyámság is.

Az előterjesztők szerint a módosítás célja, hogy megerősítse "a társadalmi alapintézménynek minősülő család alaptörvényi szintű védelmét a történelmi hagyományoknak megfelelően". A 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint ugyanakkor ma a gyerekek több mint 40 százaléka házasságon kívül születik - közölte korábban a Központi Statisztikai Hivatal.

A beterjesztett módosítás révén élettársak akkor sem alkotnak családot egymással, ha közös gyermekük születik, mert családi kapcsolatuk külön-külön a gyermekükkel lesz. Ezen felfogás szerint, ha például egy nő és élettársa egy háztartásban, közösen nevelik a nő korábbi házasságából született gyermekét és a közös gyermeküket, akkor a nő a két gyermekkel, a férfi pedig a közös gyermekükkel alkotnak külön-külön családokat, de négyen együtt nem számítanak egy családnak, sőt a két szülő a közös gyermekükkel együtt sem tartozik egy családhoz.

A semmibe vett alkotmánybírósági döntés

 

Az Alkotmánybíróság december 17-én alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló törvényben (Csvt.) foglalt meghatározását. A Csvt. a családot a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszerként határozta meg, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, az egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Csvt. a család fogalmát túl szűkre szabja.

A kormánypártok erre a határozatra nem úgy reagáltak, hogy kiszélesítenék a család fogalmát, hanem az Alaptörvényben betonoznák be lényegében ugyanazt a szűk értelmezést, amelyet a Csvt. alaptörvény-ellenesnek minősített rendelkezése tartalmazott, sőt mondhatni még szűkebben, mivel az egyenesági rokoni kapcsolat helyett csak a szülő-gyermek kapcsolatot minősítenék családnak.

Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a házasságot és a családot érintő intézményvédelmi kötelezettség nem vezethet a gyermekek bármilyen, közvetlen vagy közvetett jellegű hátrányos megkülönböztetéséhez azon az alapon, hogy szüleik házasságban, vagy más típusú életközösségben nevelik őket. Márpedig a kormánypártok jelenlegi felfogása, valamint az adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium értelmezése szerint a három gyermeket nevelő mozaik családok (korábbi kapcsolatokból származó gyermekeket integrálók) három év alatt több mint 2,6 millió forintot buknak akkor, ha a szülők nem házasságban, hanem élettársi kapcsolatban élnek. Így közvetve hátrányosan különböztetik meg a jogalkotók és a jogalkalmazók is azokat a gyermekeket, akiknek a szülei élettársi közösséget választják a házasság helyett.

Gyermekek, akiket hátrányosan különböztet meg a rendszer

Pedig a jelenlegi jogalkalmazási gyakorlat mellett jelentős hátrányt szenvednek azok a nagycsaládban élő gyermekek, akiknek a szülei elválnak, majd a következő párjukkal élettársi kapcsolatban szeretnének élni. A legabszurdabb példa erre az, ha egy apa két gyermeket visz az új kapcsolatába, majd élettársától közös gyermeke születik. Tehát az apának 3, az anyának 1 vér szerinti gyermeke van.

A NAV és az NGM értelmezése szerint ebben az esetben az apa a két korábbi kapcsolatából született gyermekei után kétszer 33 ezer, az új élettársával közös gyermeke után pedig egyszer 33 ezer forint adókedvezményt érvényesíthet. Ha viszont a közös gyermek után az anya szeretné igénybe venni az adókedvezményt, akkor csak az egygyermekeseknek járó havi 10 ezer forintot érvényesítheti. Vagyis ugyanazon gyermek után attól függően, hogy melyik szülőjével alkot egy családot, kétféle kedvezmény járna az adóhatóság szerint. Ha viszont a szülők összeházasodnak, akkor már mindegy, hogy a gyermekek kihez tartoznak vér szerint, mindkét szülő a háromgyermekeseket megillető adókedvezmény igénybe vételére jogosult.

Ez az értelmezés az Alkotmánybíróság döntése nyomán már nemcsak adójogi nonszensz, hanem alaptörvény-ellenes is- hangsúlyozza Angyal József okleveles adószakértő, aki már az adókedvezmény bevezetése után rögtön, 2011 januárjában is azt hangoztatta, hogy a három- vagy többgyermekes mozaik családok is a maximális adókedvezményre jogosultak attól függetlenül, hogy élettársak vagy házastársak, illetve van-e közös gyermekük. (Érdekesség, hogy a példában említett családmodellt a 2011. évi adóelőleg megállapításáról szóló, illetve a 2011. évi adóbevallásra vonatkozó kitöltési útmutatóban is bemutatta a NAV - ugyan egymásnak ellentmondó magyarázattal -, a 2012. évi szja-bevalláshoz mellékelt tájékoztatóban viszont már nem szerepel.)

Évi 882 ezer forint a tét

Az élettársi kapcsolatban nevelt gyermekeket hátrányosan érintő jogalkalmazás miatt az említett család éves szinten 882 ezer forinttal kevesebb állami támogatásban, illetve kedvezményben részesül akkor, ha a szülők élettársakként nevelik a gyermekeket. Mindkét szülő csak a saját gyermekeit veheti figyelembe a családi pótlék igénylésekor - válaszolta korábbi kérdésünkre a Magyar Államkincstár. Két gyermek után havonta 26 600 forint, egy gyermek után pedig 12 200 forint családi pótlék jár. Ha az érintett szülők egyedül nevelnék a gyermekeiket, akkor két gyermek után 29 600, egy gyermek után pedig 13 700 forintot kapnának. Vagyis összesen havonta 4 500, évente 54 000 forinttal kevesebb támogatást kapnak az államtól amiatt, hogy elismerték, élettársi közösségben nevelik a gyermekeiket.

Eltörpül ez az összeg a ki nem használható családi adókedvezmény mellett. Ha például az egyik szülő csak egy, a másik pedig kettő saját gyermeke után veheti igénybe az adókedvezményt, akkor a családjuk éves szinten összesen 828 ezer forint adókedvezménytől esik el amiatt, hogy úgy döntöttek, nem házasságban, hanem élettársi kapcsolatban kívánják nevelni a gyermekeiket.

 

 

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/adozas/nesze_nektek_elettarsak_gyermekkel_sem_lesztek_csalad.1035493.html